SLE neurológiai szövődményei

SLE NEUROLÓGIAI SZÖVŐDMÉNYEI

Dr. Illés Zsolt

 

Az idegrendszer alapvető szerepet tölt be a környezethez történő adaptációban: a környezetből származó ingereket az érzékszerveken keresztül érzékeli, majd erre szükség szerint mozgással, motoros válasszal reagál. Ennek megfelelően az érzékszervek információit – és nemcsak a látás, hallás, ízlelés, hanem a bőrből származó tapintás és az ízületekből a test helyzetéről származó információ is ide tartozik – a környéki idegek szállítják a gerincvelőbe majd az agyba, és az agyi válasz is a környéki idegeken keresztül éri el az izmokat. Ennek megfelelően az idegrendszer két fő részre osztható, a központi és perifériás idegrendszerre. A központi idegrendszer fő részei az agy és a gerincvelő, a perifériás idegrendszer a perifériás idegekből, az idegek és izmok közötti kapcsolatból és az izmokból áll. Az egyes információk összehangolásában és elemzésében, ezáltal a mozgások összerendezésében a kisagy játszik fontos szerepet.

 

SLE-ben elsősorban a központi idegrendszer érintettségével kell számolni.  A központi idegrendszer érintettsége jelentkezhet olyan tünetekkel, pl. hangulati és koncentrációs zavarok, melyeknél nem azonosítható a központi idegrendszer körülírt területének zavara. Ezek a panaszok és tünetek elsősorban a pszichiátria körébe tartoznak. Kialakulhatnak azonban az agy vagy gerincvelő meghatározott területének bántalmára jellemző panaszok és tünetek is (pl. stroke, gutaütés). Ez a körülírt, ideggyógyászati –neurológiai - tünettan sürgős orvosi vizsgálatot igényelhet.

Érdemes két további szempontot is figyelembe venni: az SLE-s betegnél felléphetnek egyéb, nem a betegséggel összefüggő, társuló neurológiai betegségek is, és ritkán az alkalmazott kezelés szövődményei is jelentkezhetnek neurológiai tünet formájában.

 

A leggyakoribb idegrendszeri szövődmény a stroke (szélütés), jelentkezése azonban jelentősen függhet az egyéb kockázati tényezőktől (lásd alább) és feltehetően a betegség mechanizmusától is.

 

 

Mi a stroke?

Két fő ok miatt jelentkezhet. Okozhatja egy agyi ér elzáródása: az agy az oxigén hiányára az egyik legérzékenyebb szerv, és az oxigénhiány az ér által ellátott terület elhalását, infarktusát okozza. A folyamat hasonló a szívkoszorúerek elzáródását követő szívinfarktushoz, és agyi infarktusnak nevezzük. A másik ok egy agyi ér megrepedését követő agyvérzés, mely szintén az agyállomány roncsolását eredményezi. Az agyi érelzáródás SLE-ben jóval gyakrabban fordul elő, mint az agyvérzés.

 

 

Mit kell tenni stroke gyanúja esetén?

Minden szélütés neurológiai sürgősség, ezért a gyanú esetén azonnal neurológushoz kell fordulni! Agyi ér elzáródását követő 3 órán belül elkezdett, a vérrögöt feloldó kezelés az agyi érelzáródás tüneteit jelentősen javíthatja, és a tünetek romlását megállíthatja. A kezelés elkezdéséhez azonban sürgős vizsgálatokra - neurológiai vizsgálat, koponya CT, vérvétel - van szükség, és minél előbb kezdődik a kezelés, annál nagyobb az esély a javulásra. Vagyis nem három órán belül, hanem mielőbb, azonnal neurológust kell felkeresni! Három órán túl a jelenlegi adatok alapján a vérrögöt oldó kezelés már nem indítható el, mert a kezelésnek több a veszélye, mint az előnye.

 

 

Kivédhető-e a stroke?

A másik nagyon fontos dolog, hogy az agyi érelzáródásra és az agyvérzésre különböző tényezők hajlamosíthatnak, és ezek kezelése vagy megszüntetése alapvető SLE-ben, ahol a kockázat amúgy is fokozott. Ilyen kezelhető kockázati tényezők a magas vérnyomás, a magas vérzsírok (koleszterin), a dohányzás, az egyéb érbetegségek jelenléte, és a cukorbetegség. A dohányzás nem igényel kezelést, és elhagyása önmagában jelentősen csökkenti a kockázatot. A többi kockázati tényező rendszeres orvosi kontrollja szükséges, melyet a gondozó orvosnak kell elvégeznie és megfelelően kezelnie.

 

 

Elkülöníthető-e a stroke (szélütés) két formája – érelzáródás vagy vérzés – a tünetek alapján?

A szélütés két formája a tünettan és a panaszok alapján nem különíthető el. Erre azonban nincs szükség, mivel mindkettő neurológiai sürgősség. A vizsgáló neurológus egy speciális koponya röntgenfelvétellel – koponya CT- tisztázza a kiváltó okot, és eldönti a megfelelő kezelést. A legfontosabb, hogy gyanú esetén azonnal orvoshoz kell fordulni!

 

 

Milyen tünetek lehetnek jellemzőek stroke-ra?

A stroke jellegzetessége, hogy akutan indul, de súlyossága különböző lehet. Az enyhe tünetek azonban ugyanolyan sürgősséget jelentenek. Az esetek egy részében a tünetek és panaszok átmenetiek, azonban ugyanolyan orvosi kivizsgálást igényelnek, mint a maradandó tünetek, mert fenyegető stroke-ot jelezhetnek.

 

A leggyakoribb tünet az egyik oldali végtagok (például jobb oldalon a kéz és a láb) gyengesége, ügyetlensége: a kézből kiesnek a tárgyak, a beteg nem tud fogni, az egyik lába nem bírja el és ezért eldől az egyik oldalra. Az ügyetlenség gyakran társul az érintett végtagok érzéketlenségével, zsibbadásával. Súlyos esetben az egyik oldali végtagok egyáltalán nem mozognak, és a beteg felülni, felállni sem tud: fél oldala megbénul.

Ugyancsak társulhat a végtagok gyengesége a beszéd megváltozásával. A beteg nem tudja rendesen kimondani a szavakat, a beszéd elkent lesz, olyan, mint italos állapotban: nem forog rendesen a nyelv. Előfordulhat, hogy a beteg nem beszél, csak egy-egy szó kimondására képes, vagy beszéde értelmetlen, nem arra válaszol, amire kellene; ezért a hozzátartozók számára a beteg zavartnak, zavarodottnak tűnhet.

A beszéd és a végtaggyengeség kialakulásával egyidejűleg a száj azonos oldalon elferdülhet, és meggyengülhet. Ezért a nyál azon az oldalon kifolyhat a szájból, és a nyelés is nehezítetté válhat.

Feltűnhet, hogy a beteg nem lát az egyik oldalra, nekimegy a tárgyaknak, vagy nem néz az egyik oldalon álló személyekre.

Ritkábban a stroke szédüléssel is jelentkezhet. A beteg nem tud lábra állni, vagy eldől, mozgásai összerendezetlenek lehetnek. A szédüléssel egyidejűleg kettőslátás alakulhat ki: a beteg a tárgyakból kettőt lát, vagy homályosan lát. A szemek állása megváltozhat, nem párhuzamosan állnak, valamelyik oldalra a szem nem mozdul el. Ha szédüléssel jelentkeznek a tünetek, hányinger, hányás is társulhat.

Agyvérzés esetén heveny fejfájás és hányás alakulhat ki. Erre a fejfájásra az jellemző, hogy rendszerint hirtelen kezdődik – ellentétben pl. a migrénnel, melynél a fájdalom fokozatosan erősödik -, kifejezett, rendszerint diffúz, de a homlok vagy tarkótájon is kezdődhet.

Eszméletvesztés társulhat stroke-hoz vagy epilepsziás roham miatt (lásd alább) vagy az agy fontos területeit érintő roncsolódás (pl. agyvérzés) miatt. Az eszméletvesztés hátterében az SLE-től független egyéb okok is állhatnak, de az ok eldöntése mindig orvosi feladat. Ezért minden eszméletvesztés orvosi vizsgálatot igényel, akkor is ha a beteg magához tér.

 

 

Fejfájás és SLE

Nem eldöntött, hogy a fejfájás a neuropszichiátriai lupus részjelensége-e. A korábbi adatok alapján a migrénes fejfájást az SLE-vel kapcsolatba hozták, különösen egyes laborleletek jelenléte esetén. Újabb nagy vizsgálatok nem találtak egyértelmű összefüggést a migrén és az SLE között.

Minden újkeletű, vagy korábban nem észlelt, új típusú fejfájást célszerű azonban a kezelő orvossal megbeszélni.

 

 

Milyen fejfájás esetén kell sürgősen orvoshoz fordulni?

Sürgősséget jelent az olyan fejfájás, ami nem fokozatosan erősödik, hanem hirtelen, akár ütésszerűen jelentkezik. Sürgősség az olyan erős fájdalom, amelyet a beteg élete legerősebb fejfájásaként él meg. Természetesen sürgősség az eszméletvesztéssel járó fejfájás, illetve ha a fejfájás egyéb panaszokkal – pl. kettőslátással, a végtagok ügyetlenségével, szédüléssel, beszédzavarral jár. Szintén sürgős vizsgálatot igényel a látászavarral vagy hányással járó fejfájás, hacsak nem olyan migrén okozza, amely a betegnél korábbról ismert (lásd alább). Tartós láz mellett kialakuló, egyre erősödő fejfájás is orvosi vizsgálatot igényel.

 

 

Milyen tünetekkel jár a migrén?

A migrén rendszerint fokozatosan erősödő fejfájás, mely lüktető jellegű, rendszerint féloldali, de kiterjedhet a fej egészére. A beteget a fájdalom csúcspontján a hang és a fény zavarja, és a fájdalmat hányinger vagy hányás kísérheti. Rendszerint egy nap alatt szűnik, de három napnál nem tart tovább. A fejfájást megelőzheti 20-30 percig tartó látászavar furcsa fénylátással, majd a fejfájás ezt követően indul általában fél órán belül. Ha a migrént látászavar vagy egyéb tünet kíséri célszerű neurológiai vizsgálat, egyéb vizsgálatok szükségességének az eldöntésére.

 

 

Látóideg és gerincvelő érintettség SLE-ben

Nagyon ritkán az SLE a gerincvelő vagy a látóideg érintettségét is okozhatja. Mindkét tünet esetén azonnal orvoshoz kell fordulni

 

 

Milyen tünetekkel jár a gerincvelő érintettsége?

A gerincvelő gyulladása vagy vérellátási zavara esetén zsibbadás és érzéketlenség jelentkezik a végtagokban, rendszerint a két alsó végtagban vagy az összesben, és ezzel egyidejűleg a végtagok meggyengülhetnek. A tünetekkel együtt járhat a vizelet ürítésének zavara. Ennek jele lehet az is, ha csak nagyon kevés vizelet ürül, illetve a vizelet elcsepeg.

 

 

Milyen tünetekkel jár a látóideg érintettsége?

A látóideg gyulladása vagy vérellátási zavara esetén az egyik vagy mindkét oldalon a látás vagy hirtelen, vagy fokozatosan pár óra illetve néhány nap alatt megromlik: a beteg homályosan lát, a színeket rosszul látja, és a látás teljesen elveszhet.

 

 

Epilepszia és SLE

Szintén ritkán epilepsziás roham is lehet tünete SLE-nek, mely minden esetben sürgősséget jelent. Az epilepszia hátterében állhat az agyat érintő SLE okozta elváltozás (pl. az erek gyulladása, vagy vérzés), de egyéb szervek elégtelensége is (pl. vese, máj, vagy vércukor háztartás zavara).

 

 

Milyen tünetekkel jár az epilepsziás roham?

Az epilepsziás roham gyakran jár eszméletvesztéssel. A nagyroham esetén a beteg hirtelen eszméletét veszti, és elvágódik. Mivel rendszerint nincs bevezető tünet, a hirtelen esés miatt sérülhet. Ezt követően izmai megfeszülnek, majd az összes végtag rángatózása észlelhető. A roham pár percig tart, majd a beteg fokozatosan tér magához, és a rosszullétet követően zavart, tájékozatlan lehet. A rosszullét alatt nyelvét elharaphatja, a szájból véres nyál folyik, és a vizeletet maga alá engedheti. A rosszullétre utólag a beteg nem emlékszik, nem tudja, mi történt vele. Ezek a jelek elkülöníthetik az epilepsziás rohamot az egyszerű ájulástól, ahol a beteg megérzi, hogy mindjárt elájul, rosszul van, szédül, verejtékezik „leesik a vérnyomása”.

Az epilepsziás roham nem mindig jár eszméletvesztéssel. Előfordulhat, hogy az egyik végtagban vagy az arcban ritmusos rángatózás jelentkezik. Néha ilyen rángások után indul a fent leírt nagyroham eszméletvesztéssel. Előfordulhat, hogy a beteg nem veszti el az eszméletét, végtagrángások sincsenek, de percekre vagy órákra nem tudja mi történik vele, zavart, elkóborol, vagy furcsa mozgásokat, ténykedéseket végez, hangokat ad.

 

 

Milyen teendő van epilepsziás roham esetén?

Ha a beteg eszméletét vesztette és epilepsziás nagyroham zajlik, a legfontosabb a sérülés megelőzése. A beteget az oldalára kell fektetni, a fejét az ütődéstől védeni kell. Egyéb teendő nincs, a roham magától szűnik, de azonnal orvost vagy mentőt kell hívni.

 

 

Hangulati zavarok, fáradékonyság

Az SLE tünete lehet depresszió, szorongás is, a hangulat nyomottsága, az ürességérzés, a magány, tehetetlenség érzése. Nagyon nehéz lehet eldönteni, hogy ezek a pszichés tünetek mennyiben okai a szervi, azaz SLE okozta agyi változásoknak, és mennyire függ össze az életre szóló betegség miatt jelentkező esetleges depresszióval. Célszerű ezeket a panaszokat is a kezelő orvossal megbeszélni, hiszen ő részben vizsgálatokkal megpróbálja tisztázni a kiváltó okot, másrészt gyógyszerrel és pszichológus segítségével javíthat a tüneteken.

 

A betegség és a gyógyszeres kezelések velejárója lehet a kóros fáradékonyság, az időszakos koncentrációs nehézségek. Napközben több alkalommal pihenés, relaxáció, a elvégzendő dolgok fontossági besorolása, a rendszeres életmód, a család támogatása sokat segíthet.

 

 

Környéki idegek és SLE

Ritkán az SLE a környéki idegeket is érintheti. Ebben az esetben a lábakon szimmetrikusan jelentkezik zsibbadás, érzéketlenség, mely lassan, fokozatosan, hetek-hónapok alatt felfelé terjedhet, és a lábak gyengeségét is okozhatja. Még ritkábban a zsibbadás vagy gyengeség aszimmetrikusan, különböző végtagokon jelentkezik.

 

 

Összefoglalva:

Milyen tünetek esetén kell azonnal, mindenképp orvoshoz fordulni?

            A végtagok hirtelen, tartós zsibbadása vagy ügyetlensége

            Akut beszédzavar, elkent beszéd

            Látásvesztés vagy kettőslátás

            Heveny szédülés

            Fejfájás, ha akutan indul, és főleg ha hányással és egyéb kísérő tünetekkel jár

            Eszméletvesztés, zavartság